Prága

Ha az ember külföldre akar menni (világot látni) de se ideje, se pénze igazán, akkor eléggé leszűkül a mozgástér. De egy kis töprengés után egyből beugrik Prága. Közel is van, nem is drága, és akár egy napot is elég eltölteni itt. Megvan tehát az ideális úticél. Ha ehhez hozzáveszem, hogy ideális a vonatközlekedés, akkor tényleg rájövök, hogy ez a jó választás.

A város területe már a kőkorszakban lakott volt. A bronzkorban már élénk forgalmú folyami átkelőhelyet találunk itt, majd erre vezetett a Római Birodalom híres borostyánkőútja is, mely a Keleti-tengert kötötte össze az Adriával. Az első szláv törzsek a VI. században telepedtek le itt, a Moldva két partján megerősített földvárakat létrehozva (Vysehrad, Hradzsin).A X. században létrejövő cseh állam központja lett, ez idő tájt egyre bővült a Hradzsin dombján a prágai vár, míg a jobb parton fejlődésnek indult a mai Óváros területe. A XIII-XIV. századra Prága Közép-Európa egyik legnagyobb, legszebb és legjelentősebb városává fejlődött. A város fejlődésében döntő lépés volt, hogy IV. Károly a Német-Római Császárság székhelyévé tette. Ekkor alakult ki a Hradzsin alatti Kisoldal és a mai Újváros. A XV. század elején Prága a huszita mozgalom szellemi központjává vált, majd 1526-tól megkezdődik a Habsburgok XX. századig tartó uralkodása. Közben Rudolf császár Prágát ismét az európai diplomáciai és kulturális élet középpontjává teszi, erről az Ember Tragédiájában is olvashatunk.

Prága - és Csehország - története mint fent is látható nagyon analóg a mi történelmünkkel. Ebből következően számos ponton össze is fonódik a két ország múltja, és részben jelene is. Nem csoda hát, ha mi magyarok oly szívesen átlátogatunk a szomszédba.Ha megérkeztünk reggel a vonattal, akkor fogjuk a két lábunkat, és induljunk el felfedezni a város! Az állomásról indulva első célpont a Vencel tér. Prága szíve és legújabbkori történéseinek fontos helyszíne. A tér tetején található a Nemzeti Múzeum, a téren több szobor és sok impozáns épület kapott helyet. Valaha lóvásárokat rendeztek itt, ma a város központjának számít. A Vencel térről praktikus nem egyenesen a főtérre menni, hanem némi kitérővel a Lőportornyot útba ejteni. Ez Prága legszebb későgótikus építménye. Innen már nincs megállás, irány a főtér, melynek legfőbb látványossága a híres Óratorony (Orloj). Az asztrológia és a csillagászat szerelmesei rengeteg adatot tudnak leolvasni a számlapokról, nekem, egyszerű földi halandónak marad az óra. Az Orloj legnagyobb dobása az egyedülálló harangjáték, melynek során harangszóra két ablakban hat-hat figura köszön rád. A legenda szerint ez annyira tetszett császárnak, hogy megölette a mestert, nehogy másnak is készítsen belőle. Az enyhébb változat szerint csak a kezét vágták le...A főtér közepét Husz János szobra, illetve szoborcsoportja uralja, valamint találunk itt két szép templomot is, melyeket feltétlen meg kell látogatni. Ha már nincs reggel, és beindul az élet, akkor beülhetsz a teret övező hangulatos kávézók egyikébe, esetleg egy bódénál ehetsz sültkolbászt és hozzá egy sört, de vásárolhatsz ajándékot is. Ha elég időt töltöttél a főtéren, ideje továbbindulni.

Innen csak néhány utcányira van a Moldva, mely felett a Károly hídon kelsz át. Ez Közép-Európa legrégebbi kőhídja, ahonnét pompás kilátás tárul eléd Prága "budai" oldalára, vagyis a Hradzsinra. A várhoz a Kisoldalon kapaszkodsz fel, hogy átmenj a kapun, amit folyamatosan díszőrség vigyáz. A kapun átjutva érkezel a Szent Vitus székesegyházhoz (ez a csehek esztergomi bazilikája). Ennek udvarán találod a Kolozsvári testvérek híres Sárkányölő Szent György szobrát. Ha elmész a székesegyház mögé, akkor könnyen az Aranyművesek utcájában találod magad. Ez a kis utcácska évszázadok óta a híres cseh ötvösművészek helye. Olyan mintha kis mézeskalács házikók lennének egy jól sikerült rajzfilmből.A várban lévő különböző paloták ma minisztériumoknak és egyéb hivataloknak adnak otthont, ezért ezek csak kívülről tekinthetők meg. A Hradzsinból visszafelé tartva mindenképp érdemes megállni a Kisoldal egyik hangulatos sörözőjében vagy valamelyik pincében. Az egész napos sétálás után megnyugtatóan fog hatni egy pohár kellemes cseh sör.Ne lepődj meg, ha azt tapasztalod, hogy annyian vannak körülötted, hogy szinte lépni sem tudsz! Igen, a csehek nagyon tudnak valamit, ennyi embert képesek idehozni a világ minden részéről, olaszoktól japánokig, kanadaiaktól norvégokig mindenkivel találkozhatsz.

Környezet, éghajlat

480 négyzetkilométer területen elterülő Prága 1.300.000 lakosával Európa egyik legrégebbi városa. A várost 10 postai körzetre osztották, Prága 1-tõl, 10-ig. A helyiek gyakran használják ezeket a számokat, hogy egy helyet meghatározhassanak. városnak négy középkori negyede van: a Hradcany (Hradzsin: várnegyed), a Malá Strana (Kisoldal), a Staré Mésto (Óváros) és a Nové Méstro (Újváros).A várost a Hradzsin-hegy szelíd, cseresznyefás lejtői uralják, a hegy tetején magasodik a Malá Strana utcái fölé a Prazsky hrad (Prágai Vár). A Moldva folyón hidak ívelnek át, amelyek között a leghíresebb a Staré Mésto szívébe vezető, 14. sz.-i Karlúv most (Károly híd). A Starométské námésti (Óvárosi tér) szépen egyesíti az építészeti stílusok sokféleségét. A Kostel svatého (Mikulás) Szent Miklós-templom barokk pompája mellett sajátosan hat a komorabb Panny Marie Tynem (Tyn elõtti Boldogasszony temploma), a teret lezáró gótikus és reneszánsz oromzatú házakkal.Egy lépésre, ugrásnyira van innen az egykori zsidónegyed, a Josefov, a régi városházával, zsinagógáival és temetőjével. Prága legnevezetesebb utcája a Václavska námésti (Vencel tér), a középkorban alapított Nové Mésto (Újváros) közepén.Enyhe éghajlatának köszönhetően az évi átlaghőmérséklet 9 fok. A nyarak melegek, a júliusi átlaghőmérséklet 20 fok, de decemberben és januárban kemény fagyokra is számítani kell Egész évben gyakran esik az eső, különösen nyáron.

Csehország

A Cseh Köztársaság területe 78866 négyzetkilométer, lakossága 10.300.000 fő. Területe 13 körzetre és 76 járásra oszlik. Fővárosa Prága (1.215.000 fő), jelentősebb városai: Brno (390.000 fő), Ostrava (331.000 fő), Pilzen (175.000 fő). Hivatalos pénzneme a Cseh Korona.Az ország túlnyomó része a Cseh-masszívumhoz tartozik, amely Európa legrégebbi magjainak egyike. E masszívum peremén húzódik a Cseh-peremvidék, belső részén pedig a Cseh-Morva -medencevidék, melyet a Cseh-Morva-dombság tagol. Az ország keleti részébe a Kárpátok gyűrt magashegységének széle is benyúlik.Nyersanyagokban gazdag ország, jelentős barna- és feketekőszén, valamint kaolinkészletekkel rendelkezik. A nehézipar hagyományai az Osztrák-Magyar Monarchiáig nyúlnak vissza, amikor Csehország a birodalom műhelye volt. Nagy hagyománya van a az üveg- és porcelániparnak, a ceruzagyártásnak, a textiliparnak és a bútorgyártásnak. A cseh ipar gerincét a gépgyártás adja (járművek, kohászati berendezések), melynek alapja a kohászat. Mezőgazdasága fejlett, de nem önellátó, gabonafélékből, gyümölcsből behozatalra szorul. Erdőségei jó alapanyagot kínálnak a bútoriparnak. A gyógyvizekre épült patinás fürdők (Karlovy Vary, Marianské) messze földön híresek.

Történelem

A város területe már a kőkorszakban lakott volt, a bronzkorban pedig már fontos folyami átkelőhely. Az ókor folyamán erre vezetett a legendás Borostyánkőút. Az első szláv törzsek i.e. 6. században telepedtek itt le, fa és földvárakat létrehozva.A 10. században megalakult a cseh állam (Csehország, Morvaország és Szilézia területéből), melynek székhelye Prága lett. Ekkor kezdett kiépülni a Hradzsin dombon a prágai vár, míg a Moldva jobb partján a mai Óváros területe indult fejlődésnek. A 13-14. századra Prága Közép-Európa talán legszebb, leggazdagabb városává vált.A város fejlődésében új kapukat nyitott IV. Károly, aki a Német-Római Birodalom székhelyévé tette. Õ alapította meg 1348-ban a prágai egyetemet, mely elsők között volt Közép-Európában. Szintén az õ nevéhez kötődik a Károly-híd megépítése. Ebben az időben indult el az Újváros építése.A 15. század elején a huszita mozgalom egyik vezető szellemi központjává válik, ezzel sok konzervatív európai hatalommal konfliktusba keveredik. Talán ennek hosszútávú kihatása, hogy Ferdinánd 1526-os trónralépésével megkezdődik a 20. századig tartó Habsburg uralom. Rudolf császár birodalma fővárosává teszi, és ezzel ismét az európai diplomáciai és kulturális élet első vonalába kerül. Híres tudósok és művészek gyűlnek ez idő tájt Prága várába. Közülük legjelentősebb a bolygók mozgásának törvényét megfejtő Johannes Kepler.Az 1618-as prágai parasztfelkeléssel indul a harmincéves háború, mely szinte teljes Európát érinti. A fehérhegyi csatavesztés után ismét elveszti fővárosi rangját, és a birodalmi székhely végérvényesen Bécsbe tevődik át. Ennek ellenére az ipari forradalom, és az ezt követő tőkés átalakulás magával ragadja Prágát, jelentős szellemi és gazdasági fellendülést hozva magával. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan növekszik a nemzeti öntudat is, Prága aktívan közreműködik a Monarchia széthullásában. Az első világháború után létrejön Csehszlovákia, melynek Prága lesz a fővárosa. A II. világháború során gazdasága megtorpan, de közép-európai társaihoz képest szerencsésen vészeli át a világégést. A háborút követő jaltai világrendben szovjet uralom jön az országra, mely ellen 1968-ban Prágában felkelés tör ki. Ezt a Szovjetunió a tőle megszokott módon vérbefolytja, de az 1989-es békés forradalmat már nem képes kontrollálni. A \'90-es évek óta Magyarországhoz hasonló problémákkal küszködve ugyan, de Prága ismét az európai vérkeringés fontos és elismert tagja.

Gasztronómia

Csehországban nem kell attól tartani, hogy éhkoppon marad az ember; az itteni különlegességek változatosak és laktatóak Az ételek általában főleg húsosak, ami nem túl vonzó a vegetáriánusoknak. A cseh és a szlovák specialitásokat kínáló helyeken kívül mindenki választhat ízléséhez és pénztárcájához mérten. Aki nem szereti a húst, Prágában több, kitűnő halas éttermet is talál. A cseh előétel lehet húsos is!A prágai sonka (prazská sunka) nemzeti csemege, adhatják tormával (s krenem), ecetes savanyúsággal (se okurkou), de nyugodtan megkóstolhatjuk hozzá a gombát tojással (zampióny s vejci). Ízletesek a levesek (polévky). Mindenki figyelmébe ajánljuk a zöldséglevest, amely kulajda néven szerepel az étlapon. Érdemes még megkóstolni a gombás krumplilevest (bramborová polévka s houbami), fenséges! Ha pedig erőlevesre vágyunk, azt keressük hnédá vagy hovézí néven.Főételként finomak az omlettek (omeleta,) sonkával (se sunkou), vagy gombával (se zampíony vagy houby) tálalják. Jó választás a sült sonka spárgával (zapecené sonka s chrestem). Ha valami kiadósabbra vágyunk, együnk rántott borjúszeletet (smazeny ízek), attól garantáltan jóllakunk, főleg, ha knédlit (knedlíky) rendelünk hozzá. A knédli lehet sokféle: egész, szeletelt, kenyérkockás vagy sonkás és mindig hizlaló! Nem hiányzik az étlapokról a sült sertésszelet párolt savanyúkáposztával (vepiové se zelím), a tejfölös marha bélszín (svícková na smetané), a bifsztek tojással (biftek s vejcem) vagy a gulyás (gidás), legközelebbi rokona a pörkölt. Ha halas vendéglőben kötünk ki, ehetünk vajban párolt pontyot (kapr var\'enys máslem), roston sült csukát (pecená stíka) vagy vajas pisztrángot (pstruh na másle). A főételeket általában burgonyával körítik (brambory), jólesik melléjük valamilyen saláta (salát). Kenyeret mindig találunk az asztalon, ha nem, kérjük így: chieba.S ha még mindig fér belénk, jöhet a desszert! Kóstoljuk meg az almás rétest (jablkovy závu), a palacsintát (palacinky), a lekváros omlettet (omeleta se zava empou) vagy a szilvás gombócot (svestkové knedlíky). Finom a fagylalt is (zmrzlína). Méltó befejezés mindehhez a sajt (syry).A cseh sör zamata és ereje világhírű. Plzen városa a sörfőzés központja, ám jó minőségű Pilsner Urquell (Plzensky Prazdroj) mindenütt kapható. Bármily meglepő, de a Budweiser is Csehországból származik - itt Budvar a neve. Ha valaki szereti a fekete sört, feltétlenül el kell látogatnia az U Flekúba. (Ki ne ismerné a prágai kocsmák egyik leghíresebbikét?) A sör fokát (12 vagy 14 százalék) általában feltüntetik az étlapon. Ugye sokunknak említeni sem kell, hogy a sör neve csehül pivo?A csehek kevésbé híresek boraikról, melyeket IV. Károly király honosított meg még a 14. sz.-ban. Manapság a legjobb évjáratok Morvaországból és Szlovákiából kerülnek ki, bár a csehországi Mélník borai sem maradnak el mögöttük Ezekből mind kapható a prágai borozókban. Nincs hiány külföldi, főleg német és francia borokban.A fehér bort víno bílének, a vöröset víno cervenének hívják. Háromféle röviditalt érdemes megkóstolni. A borovicka tüzes, mint az olasz grappa, és ugyanaz a tisztelet illeti. A slivovice nemes szilvapálinka, ám a leghíresebb mégis az aromás Becherovka, a gyógynövényekből készített ital, amelyet a fürdővárosban, Karlovy Varyban főznek.


Keresés

fészbuk szociál

Karrier

evvk logoExplorer Vasutas Világjáró Klub Magyarország legnagyobb vasúti szabadidős szervezete túravezetőt keres, hosszútávra, alkalmi munkára (átlag évi 10 munkanap + a csatlakozó hétvégék).

Angol nyelvismeret, utazási gyakorlat szükséges.

Túravezetői, magashegyi túravezetői vizsga, előny.

Vasutasok, kalauzok, pénztárosok, jelenkezését is elfogadjuk, sajnos főállást nem tudunk biztosítani.

Érdeklődni, esténklént: 0630/9634-325

Szakmai önéletrajzokat szíveskedjetek az info@evvk.hu -ra megküldeni.

Köszönjük:EVVK

Kiemelt partnereink

EVVK

sziamaci

iho

 

Kellékek

Rendeld meg még ma!

EVVK póló gyülekezőkre: sárga drapp, kék (új!) színben 900 Ft

EVVK felfújható nyakpárna vonatos utazásokhoz 650 Ft

EVVK alumínium kulacs, karabinerrel a túrákhoz 950 Ft

EVVK nyakba akasztható pénztárca a biztonságért 650 Ft 

 

EVVK extrém túrákhoz túlélő csomag 1000 Ft

 

 

EVVK

szállás